- Igen, persze!- mondtam. Olyan dögös így fürdőnadrágban, meg ingben.
Bementünk a tánctérre, ahol éppen lassú szám ment. Rádőltem az erős mellkasára, ő pedig átkarolt. Melegség járta át a testem. Kidolgozott felsőteste van, de nem az a gusztustalan. Egyszerűen tökéletes! Az állát a fejemre támasztotta, mivel egy fejjel magasabb volt nálam. A levegőt szaporán vette, mint aki zavarban van. Felemás szemei lehunyva pihentek. Éreztem ahogy a testem az övéhez ér és élveztem. Még sosem lassúztam senkivel, de meglepően jól ment. Éreztem a teste melegét, a mozgását. Nagyon jó, bárcsak így maradhatnánk. Vége lett a számnak és elváltunk egymástól.
- Köszönöm a táncot!- mondtam és éreztem, ahogy az arcom felmelegszik. Még sosem volt ilyen.
- Én köszönöm!- mondta és elmosolyodott.
Elnézést kértem és kimentem az erkélyre. Olyan melegem lett hirtelen. Pedig kókuszmelltartóban vagyok! Valami nem stimmel... A levegő megállt, a fák sem zúgnak. Kísérteties csend van, csak bentről hallatszik a zene. Hirtelen becsapódott valami mögöttem. Hátrakaptam a fejem. Az erkélyajtó becsukódott és nevetés hallatszott. De ez gonosz kacaj volt. Félve tekintettem körbe.
- Ki az?- kérdeztem remegő hanggal, de csak nevetést kaptam válaszul.
A sötétből két női alak vált ki. Már van tippem, hogy kik lehetnek azok. És ez be is igazolódott, mikor a fénybe léptek. Deb és Amber voltak azok. Szúrós szemmel méregettek.
- Mit akartok tőlem?- kérdeztem félve. De minek reszketek tőlük?
- Az életedet.- mondták szinkronban. Elég félelmetes volt.
- Miért?
- Minden pasi érted van oda meg vissza.- mondta Amber és egy lépéssel közelebb jött.
- Én csak revansot (visszavágót) veszek.- Deb kezében egy tőr volt. Valami lecseppent róla.
- Az a tőr mérgezett?- tudom, hogy hülye kérdés...
- Hát persze! Bebiztosítjuk, hogy ne kelj fel többet!- mondta Deb.
Mindketten megindultak felém. Én az erkély párkányán voltam, az emeleten. Felugrottam a korlátra, mikor Deb suhintott a késsel. Ezek tényleg komolyan gondolják! Amber-nél is van egy kés és próbálja belém döfni. Amikor a hasamat célozta be döntenem kellett: egy mérgezett tőrdöfés vagy leugrom. Én a leugrást választottam. Éppen szúrni készült, amikor hátat fordítottam neki és elrugaszkodtam. Beton terült el alattam, így a biztos halál várt. Nem féltem, hanem reménykedtem. A sebem felszakadt és ismét két szárny bújt ki. Ezek angyalszárnyak voltak, de jég kékek voltak. Mintha meg lennének fagyva. Hirtelen egyet csapott és már nem kellett félnem a lezuhanástól. A két csitri meglepetten figyelt. Csak néztek utánam, mikor az erkély ajtaja kinyílt. Én csak köröztem az udvar felett. Az igazgatónő volt az.
- Szálljon le azonnal!- mérges volt. Nagyon mérges.
- Nem tudom, hogy kell!- kiáltottam vissza.
A diri figyelmét viszont elterelte az a tény, hogy Amber és Deb mérgezett kést szorongattak. Velük is ordított, én addig próbáltam leszállni. A sok diák kitódult az udvarra és úgy figyeltek. Mindenki tátott szájjal nézett. Én lefelé vettem az irányt és konkrétan leestem a földre. Csak most vettem észre, hogy a sebem rettenetesen fáj. Így feküdtem a földön, a hatalmas szárnyaim mellettem. Nem bírtam lábra állni. A hajam szétterült és Dimitri odasietett hozzám.
- Kate, lábra bírsz állni?- kérdezte aggódva.
- Nem megy.- mondtam halkan.
Ő szó nélkül a karomat átvetette a tarkóján, a derekamat pedig megtámasztotta, így fel bírt emelni. A diri is előkerült valahonnan.
- Vigyék az orvosiba! Kiderítjük, hogy milyen lény!- hallottam.
- Igenis, igazgatónő!- mondta Dimitri és elindultunk befelé.
- Nincs itt semmi látnivaló!- hallottam az igazgatónő hangját.
Dimitri szinte végig cipelt a folyosókon, egyenesen az orvosiba.
- Hogy történt ez?- kérdezi a szárnyaimra célozva, ami még mindig kiáll a hátamból.
- Hosszú történet...- mondtam fáradt hangon. Sóhajtottam egyet.
- Megérkeztünk.- mondta és bekopogott.
Mikor Dr. Jenkins ajtót nyitott, rendesen megijedt. Magyarázatot követelt, miközben Dimitri csendben letett az orvosi vizsgálóasztalra.
- Teljes kivizsgálást kértek neki.- mondta és a doktornő bólintott.- Vigyázz magadra!- mondta nekem és adott egy puszit a homlokomra. Biztatóan rám mosolygott és távozott. A doktornő elővett egy hatalmas fecskendőt és a benne lévő anyagot kezdte birizgálni.
- Mit akar az...- nem tudtam befejezni, mivel belém nyomta. Mélyen elaludtam.
Folytasd!!!
VálaszTörlés