12. fejezet

Egy hatalmas ketrecben ébredtem.
- Mi a...?- suttogtam magam elé.
Lenéztem a kezemre, ami tele volt hegekkel. A hasam fájt, a gyomrom korgott. Felhúztam a pólóm és a derekam öltésekkel volt teli. Körülnéztem, ez a ketrec egy sötét szobában volt. De volt egy ajtó, amin keresztül hangok szűrődtek ki.
- Előbb vagy utóbb kiszabadul! Ki kell engednünk!- hallottam egy lágy női hangot.
- De ő egy fagytündér! Pusztulást hozhat!- ez határozottan a diri volt.
- A vizsgálat mást is kimutatott...
- Mit?
- Nem teljesen fagytündér. Van angyalvér is benne!
- Attól még gonosz!
- Ezért nem szabad magunkra haragítani...
Az ajtó résnyire nyílt, a résen halvány fénysugár jutott be. A szememnek ez hirtelen volt. Pislogtam egy párat, majd megláttam az igazgatónőt, ahogy kinyitja a kalitka ajtaját.
- Menjen, de figyeljük magát!
- Köszönöm!- mondtam és távoztam.
Kiléptem a folyosóra. Egy nagyot sóhajtottam. Éppen kicsengettek és diákok özönlöttek a folyosóra. Rosa odaszaladt hozzám.
- Uram atyám! Jól vagy?- kérdezte, mikor megölelt.
- Igen. Miért kérded?- kérdeztem, ő meg csodálkozva nézett rám.
- 3 napig senki sem tudott rólad semmit! Annyira aggódott mindenki! Főleg a landolásod után...- mondta Rosa.
- 3 napig?- kérdeztem és a kezem magam elé tartottam. Csúnya hegek, az biztos!
- Mi történt a kezeddel?
- A vizsgálat része volt.- mondtam vállat vonva.
Kimentünk az udvarra és Lysander közeledett felém.
- Szia Kate, minden rendben?- kérdezte aggódó tekintettel.
- Persze!- mondtam és látszólag megkönnyebbült.
- Akkor jó! Vigyázz magadra!- mondta és megölelt. Én ledermedten álltam, majd miután kihevertem a kisebb sokkot, visszaöleltem. Elment és amikor hallótávolságon kívül ment, Rosa hozzám fordult.
- Tuti, hogy bejössz neki!- mondta bólogatva.
- Te meg a tesójának!- mondtam.
- Ezt honnan veszed?- kérdezte csodálkozva.
- Láttalak ám titeket a farsangon!- mondtam és a szemöldökömet húzogattam.
- Jól van, na!- mondta és fülig elpirult.
- Kate!!!!!!!- rohant felém Ella. Inkább félreálltam az útból.
- Lassíts egy kicsit!
- Hallottad?- kérdezte, mikor megállt előttem.
- Mit?
- A bátyám végre szakított azzal a lotyóval!
- Debbel? Mesélj el mindent!- mondtam kerek szemekkel.
- Majd később, oké? Úgy hallom, hogy valaki keres...- mondta sejtelmesen, majd elszáguldott.
- Hé, Kate!- felemelt valaki hátulról.
- Szia, Viktor!- mondtam vidáman.
- Úgy örülök, hogy jól vagy!- mondta és megpuszilta az arcom.
- Köszi!- mondtam nevetve.
Még elcsevegtünk egy ideig, majd becsengettek. Biosz lesz, így elhelyezkedtünk a teremben. A tanárnő bejött és legnagyobb meglepetésemre így kezdte az órát.
- Kate, kérem jöjjön ki!- mondta és én gyanútlanul kimentem.- Ez egy különleges helyzet. Állítólag a hölgy egy fagytündér, amiről azt hittük, hogy kihalt. És íme itt egy élő példány ebből a különleges fajból...- Castiel felnyújtotta a kezét. Ilyet se láttam még!
- Tanárnő, akkor Kate vámpírt is eszik?- kérdezte és rám nézett. De a tanár helyett én feleltem.
- Ha éhes lennék, még akkor sem lennél veszélyben!- mondtam.
- Kérem Ms. Snow, hogy mutassa meg a jellegzetes testmintáit!- mondta a tanár és én lefagytam.
- Mármint vetkőzzek le?
- Elég melltartóra!- mondta a tanár. Ja, bocs!
Zavaromban dörzsölgettem a karom. Mindenki engem nézett. Végül levettem a pólómat és a kedvenc kék melltartómban feszítettem az osztály előtt.
- Gyönyörű!- mondta a tanárnő, amint meglátta a jégvirágaimat.
- Szerintem is!- mondta Castiel, de ő szerintem másra gondolt. Az osztály nevetni kezdett. Megfordultam és elhúztam a hajam, ahol a hópihe tetkó volt. Visszavettem a pólómat és a tanár felé fordultam.
- Leülhetek?
- Még csak most jön az erődemonstráció!- mondta és a tanári asztal fiókjából tőröket (!!!) húzott elő.
Hatot felém dobott én pedig ösztönösen mozdultam. A karommal egy körívet rajzoltam magam elé és egy jégfal nőtt ki a földből. Mind a 6 beleszúródott a jégbe, de hozzám nem értek el.
- Elképesztő!- suttogta a tanár.- Leülhet.
- Köszönöm!- mondtam és a helyemre siettem.
Az óra végéig mindenki engem bámult. Legalábbis úgy éreztem. Ez az érzés egész nap elkísért. Éppen kint voltunk az udvaron, mikor gong hallatszott.
- Jönnek a vérfarkasok!- kiáltották és mindenki befutott az épületbe.
Én egy kicsit lemaradtam és egy vonyítást hallottam. 5-6 vérfarkas rohant az erdőn keresztül.