36. fejezet

Kirándulni megyünk! Rosa és én rekordsebességgel mentünk csomagolni.
- Mit vigyek magammal?- kérdeztem rémülten.
- Sok ruhát!- vágta rá.
Ő a szekrénye előtt állt és sorra dobálta a nagy bőröndjébe a ruhákat. Én is kinyitottam a fekete bőröndömet és tettem bele mindenféle ruhát. Rosa csak nézte, ahogy én pakolok, majd megszólalt.
- Segítesz becsukni a bőröndöm?- kérdezte a táska felé pillantva.
- Persze!- mondtam és ráültem a bőröndre.
Nem volt elég, így ráálltam. Végre valahára sikerült bepakolnunk. Kifújtuk magunkat Rosával, mikor kopognak az ajtón. Rosa feláll és kinyitja. Dimitri áll az ajtóban.
- Kate itt van?- kérdezi kedvesen.
- Itt vagyok!- mondtam és én is az ajtóhoz mentem.
- Készen vagytok mindketten?
- Igen!- vágtuk rá kórusban.
- Remek, gyertek!- mondta és lementünk az aulába.
Gyerekek sokasága nyüzsgött ebben a helyiségben. Mindenki csevegett mindenkivel, mikor megszólalt a diri érdes hangja.
- Menjetek a buszhoz!- mondta a diri és majdnem elsodortuk.
Feljutottunk a buszra, ahol káosz uralkodott. A lányok hangosan cseverésztek, a fiúk undorító dolgokat műveltek. Rosa egyből odafutott Leigh-hez, így egyedül maradtam. Leültem az ablak mellé, egyedül. Nézek ki az ablakon. Meglepően hűvös van novemberhez képest! Az ablak bepárásodott. A homlokomat nekinyomom az üvegnek és csak bámulok kifelé. Az ujjamat az ablakra helyeztem és befagyasztottam. Ezt próbáltam felolvasztani több-kevesebb sikerrel. Mikor az ofő hozzám ért, mikor számolt, sikerült teljesen felolvasztanom. Egy kis idő múlva érzem, hogy valaki leül mellém. Ránézek és a vörös démon az. Elmosolyodok és ezt mondom:
- Nem a srácokkal ülsz?- kérdeztem, de rá sem néztem.
- Ha már nem tartasz igényt a társaságomra...- állt volna fel, de én megragadtam a kabátja ujját.
- Ki mondta, hogy nem?- kérdeztem mosolyogva, ő csak visszaült mellém.
Még reggel volt, mindenki ásítozott. Én Castiellel beszélgettem. Az út 4 órás volt, el is aludtam.
"Castiel"
Kate elaludt, az ablaknak támasztotta a fejét. Lys megállt a helyem mellett és mosolyogva az alvó Kate arcát nézte.
- Uncsi volt a csevegés?- kérdezi röhögve.
- Csak fáradt!- mondtam és legyintettem egyet.
- Ahogy te is!- mondta és beleütött a karomba.
- Te nem, megittál jó sok vért!- mondtam és visszaütöttem.
- Kíváncsi vagyok az emberlányokra odaát!- mondta egy mosoly kíséretében.
- Biztos finomak!- mondtam nevetve.
Mikor kimondtam Kate álmában (vagy direkt) ütött egyet, ami a combomra sikerült. Felszisszentem, Lys csak röhögve hátrament. Kate álmában elmosolyodott. Egy kicsit megráztam a vállát, mire álmosan pislant egyet.
- Mindjárt ott vagyunk!- szóltam neki, mire közel hajol.
- Jó tudni! De miért is ébresztettél fel?
- Csak!- mondtam és meglepetten nézett rám, majd elmosolyodott.
- Akkor kiszedem belőled!- mondta és megcsókolt.
Olyan kiéhezve tapasztotta a száját az enyémre, mintha én étel lennék. Visszacsókoltam, így folytattuk egy darabig. Majd kipirulva elszakadtunk egymástól. Ő csak mosolyog. Az ujjbegyeit ráhelyezi az üvegre, amire hóvirágok cikáznak fel gyönyörű mintát alkotva.
- Leszállás!- kiáltotta az osztályfőnök, így mi is leszálltunk.
Megnéztünk egy csomó mindent, ami dögunalom volt. Még akkor is Kate-el dumáltam. Eljött az este... Egy szállodában szálltunk meg, ahol így szól Dimitri.
- Figyeljetek! A közelben több szórakozóhely is van, nyugodtan elmehettek! Csak két szabály van! Először is: ne fedjétek fel magatokat, másodjára: ne hányjatok össze mindent!- mondta és mindenki örült.
"Rosa"
Elmehetünk!!!! Király!!! Szólok Kate-nek, hogy készülődjünk!
- Jövök, Rosa, ne rángass!- mondta Kate, miközben a szobánkba húztam.
- Mit veszel fel?- kérdeztem.
- Ezt!- mondta és felmutatta a nyertes ruhadarabot.
- Vadóc leszel?- kérdeztem.
- Igen!- mondta nevetve.
Elkészültünk és valaki berontott. Nem más volt, mint Lys.
- Kate, készen állsz?- kérdezi izgatottan.
- Nyugi, odaérünk úgy is!- mondta Kate. Én csak kapkodtam köztük a fejem.
- Mi van itt?- kérdezem, mire Kate válaszol.
- Elvállaltam, hogy ennek a Casanovának a szárnysegédje leszek...
- Te értesz a csábításhoz?- kérdeztem tagoltan.
- Jobban, mint hinnéd!- mondta Lys.
- Oké, mehetünk!- mondta Kate.
Kiviharzottunk az éjszakába. Kate Castiellel kézen fogva ment. Én Lyssel beszélgettem. Megérkeztünk egy bárba, ahol mindenki egy kör italt megivott. Leültünk egy boxba, így négyen. Hirtelen egy hangot hallunk magunk mellől.
- Nézzétek már, hogy ki van itt!- szólt mellőlünk egy fiú hang. Nem volt éppen józan...
Kate összeszorított fogakkal meredt a srácra. A szemében gyilkolhatnék jelent meg. Próbált mélyet lélegezni, de nem ment neki. Másik két srác is megjelent. Kate szeme már tikkelt, olyan ideges volt.
- Van valami probléma?- kérdezi a higgadtság mintaszobra, Lys...